Körkép reform után
		Következő

Körkép reform után

Tanulmányok a nyugdíjrendszerről

Szerkesztette: Augusztinovics Mária

A könyv digitális megjelenítése az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében történt. A digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogokról szóló 1999. évi LXXXVI. tv. 33.§ (4) bekezdésében meghatározott oktatási, illetve tudományos kutatási célra használhatja fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti, letöltheti, arról elektronikus adathordozóra vagy papírlapra másolatot készíthet, adatrögzítő rendszerében tárolhatja. A digitális tartalom üzletszerű felhasználása tilos, továbbá tilos a digitális tartalom módosítása és átdolgozása, illetve az ilyen módon keletkezett származékos anyag további felhasználása.

Tartalom

Előszó

I. A kezdetektől az 1997. évi reformig

Modernizáció és társadalombiztosítás a 20. század elején

1. A BALESETBIZTOSÍTÁSTÓL A NYUGDÍJIG
2. AZ ELÉRT NÉPESSÉG
3. LEHETSÉGES MAGYARÁZATOK
IRODALOM
FüGGELÉK

Nyugdíjrendszerünk 1929-től 1997-ig

1. A TB-NYUGDÍJRENDSZER KEZDETE MAGYARORSZÁGON

1. 1. A törvény leglényegesebb vonásai
1. 2. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szervezeti felépítése, kapcsolata más rendszerekkel

2. VÁLTOZÁSOK, VITÁK A TB-NYUGDÍJRENDSZERBEN 1929–1945 KÖZÖTT

2. 1. A mezőgazdasági munkavállalók öregségi biztosítása
2. 2. Jellemző viták, ellentmondásos lépések 1928–1945 között

3. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS HÁBORÚ UTÁNI HELYZETE, TENDENCIÁK 1975-IG

3. 1. Az 1945 közeli évek változásai
3. 2. Az első egységes nyugdíjtörvény
3. 3. A második egységes nyugdíjtörvény
3. 4. A harmadik (úgynevezett munkás-alkalmazotti) nyugdíjtörvény
3. 5. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyugdíjrendszere
3. 6. A kisiparosok, kiskereskedők nyugdíjrendszere

4. AZ 1975. ÉVI TB-TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉSE

4. 1. A törvény-előkészítéssel kapcsolatos javaslatok
4. 2. Az 1975. évi törvény főbb jellemzői

5. A NYUGDÍJASOKAT ÉS A NYUGDÍJRENDSZERT ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEK A 1997. ÉVI REFORMIG

5. 1. A hetvenes–nyolcvanas–kilencvenes évek nyugdíjlépései
5. 2. Reformelgondolások

IRODALOM

A magyar nyugdíjreform politikai gazdaságtana

BEVEZETÉS

1. AZ ÚJ NYUGDÍJ-ORTODOXIA

1.1. A latin-amerikai előzmények
1.2. Az új nyugdíj-ortodoxia
1.3. Az új nyugdíj-ortodoxia kritikusai

2. MAGYARORSZÁG: A NYUGDÍJRENDSZER MEGREFORMÁLÁSA

2. 1. Ellentétes tervezetek átfogó reformra
2. 2. A törvényalkotáshoz vezető út
2. 3. A nyugdíjreformot formáló többi erő

3. A NYUGDÍJREFORM FOLYAMATA REGIONÁLIS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN – A KÖZÖS ÖRÖKSÉGTŐL A SZÉTVÁLÓ REFORMUTAKIG

3.1. Radikális nyugdíjreform Magyarországon és Lengyelországban: koncepció és stratégia
3. 2. Paradigmaválasztás, strukturális adottságok és szereposztás – összehasonlítás

IRODALOM

II. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer

Miért annyi a nyugdíj, amennyi?

1. A PÓTOLNI VÁLLALT KERESET MEGHATÁROZÁSA
2. A PÓTLÁS KIÉRDEMELT MÉRTÉKE
3. SPECIÁLIS KEDVEZMÉNYEK
ÖSSZEFOGLALÁS

Változott a nyugdíjak eloszlása

1. A NYUGDÍJAK EGYENLŐTLENSÉGE

1. 1. Az egyenlőtlenség mérése
1. 2. Az egyenlőtlenség változása a relatív szórás alapján
1. 3. Nyugdíjak kontra keresetek

2. A NYUGDÍJAK DEKOMPOZÍCIÓJA

2. 1. A modell
2. 2. Számítási eredmények

FÜGGELÉK

Az egyenlőtlenség mérésének nehézségei csoportosított adatok esetében

IRODALOM

Az 1998-ban megállapított nyugdíjak

1. A CSOPORTKIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI ÉS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK

2. A KERESETEK ALAKULÁSA 1988–1998 KÖZÖTT

2.1. A járulékplafon és a bruttó keresetek
2.2. A nettó és valorizált nettó keresetek alakulása

3. A NYUGDÍJAK ÉS NYUGDÍJALAPOK ALAKULÁSA

4. A NYUGDÍJAK JÖVEDELEMPÓTLÓ KÉPESSÉGE

5. A KERESETDINAMIKA FOGALMA, MÉRÉSE ÉS JÖVEDELEMFŰGGŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

6. KÖVETKEZTETÉSEK

IRODALOM

FÜGGELÉK

Hogyan hatna az induló nyugdíjakra egy javított nyugdíjformula?

1. CÉLOK, MEGKÖZELÍTÉS, ADATOK

1. 1. A megközelítés módja
1. 2. A felhasznált adatbázis

2. TELJES VALORIZÁCIÓ

2. 1. Valorizáció az idő függvényében
2. 2. Valorizáció az egyedi keresetek függvényében

3. LINEÁRIS SKÁLA

3. 1. Egy lehetséges skála
3. 2. A skálaváltozás hatása a nyugdíjakra

4. DEGRESSZIÓ ÉS JÁRULÉKPLAFON

4. 1. Degresszió a kereset függvényében
4. 2. A degresszió megszűnésének folyamata
4. 3. A sávok leépülése

5. NYUGDÍJMINIMUM

6. A VÁLTOZTATÁSOK EGYÜTTES HATÁSA

Kis magyar nyugdíjpénztár-történelem, 1993–2000

1. A NYUGDÍJRENDSZER REFORMJA
2. A PÉNZTÁRPIAC FEJLŐDÉSE
3. AZ INFORMÁCIÓS HIÁNY
4. MI IS AZ A NYUGDÍJPÉNZTÁR?
5. A KISPÉNZTÁRAK LÉTJOGOSULTSÁGA
6. A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK ÜZEMELTETÉSE
7. A MUNKÁLTATÓ SZEREPE
IRODALOM

Hogyan lesz nyugdíj a magánpénztárba befizetett járulékból?

1. A NORMAFEDEZET ÉS/VAGY NORMAJÁRADÉK NAGYSÁGA
2. A SZABAD PÉNZTÁRVÁLASZTÁS ÉS A NEMEK KÉRDÉSE

Hozzátartozói ellátások a két pillérben

1. HOZZÁTARTOZÓI ELLÁTÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGDÍJRENDSZERBEN

1. 1. Alapelvek és félreértések
1. 2. Hozzátartozói ellátások az 1975. évi II. törvényben
1. 3. Az új hozzátartozói nyugdíjrendszer
1. 4. Változások számszerűen
1. 5. Következtetések

2. HOZZÁTARTOZÓI ELLÁTÁSOK A MAGÁNNYUGDÍJRENDSZERBEN

2. 1. Az örökség mint ellátás
2. 2. A két életre szóló járadék
2. 3. Hány évig tart?
2. 4. Két életjáradék
2. 5. Eredmények
2. 6. Következtetések

IRODALOM

FÜGGELÉK

Hogyan lehetne rokkantsági biztosítás a magánpénztárakban?

1. A ROKKANTBIZTOSÍTÁS FOLYAMATAINAK SZÁMSZERŰSÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES STATISZTIKAI ALAPOK
2. A ROKKANTKOCKÁZAT SAJÁTOS VONÁSAI
3. A ROKKANTBIZTOSÍTÁS TŐKEFEDEZETI MODELLJE
4. EGYSZERŰ MAGÁNPÉNZTÁRI ROKKANTBIZTOSÍTÁSI SÉMA
5. A SZÁMÍTÁSOKHOZ FELHASZNÁLT ADATOKRÓL
6. A KÍSÉRLETI SZÁMÍTÁSOK EREDMÉNYEI
HIVATKOZÁSOK

A nyugdíjreform a korosztályi elszámolás tükrében

1. KOROSZTÁLYI ELSZÁMOLÁS
2. KOROSZTÁLYI ELSZÁMOLÁS A NYUGDÍJRENDSZERBEN
3. A KOROSZTÁLYI NYUGDÍJSZÁMLÁK VÁLTOZÁSAI AZ EGYES REFORMLÉPÉSEK HATÁSÁRA
4. A NYUGDÍJREFORM ELEMEINEK EGYÜTTES HATÁSA
IRODALOM
FÜGGELÉK

III. Elméleti háttér és nemzetközi környezet

Az időskor finanszírozása a modern közgazdasági elméletben

1. ÉLETCIKLUS-ELMÉLET

2. AZ EGYÜTTÉLŐ KOROSZTÁLYOK ELMÉLETE

2. 1. Állandósult állapotok
2. 2. Racionális várakozások
2. 3. Naiv várakozások

3. ALKALMAZÁSOK A NYUGDÍJRENDSZEREKRE

3. 1. Nyugdíjrendszerek statikus összehasonlítása
3. 2. Egy nyugdíjreform dinamikus modellje

4. ÉRTÉKELÉS

IRODALOM

Újraelosztás nyugdíj-biztosítási rendszerekben

1. ALAPFOGALMAK

2. KIEGYENLÍTŐ CSOPORTOK HIERARCHIÁJA

3. AZ EGYÉNI MEGTÉRÜLÉSI RÁTA

4. A CSOPORTOS MEGTÉRÜLÉSI RÁTA

5. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS LEHETŐSÉGEK

Mi az, amit elvégeztünk?
Mi maradt elvégzetlenül?
Mit lehet mégis tenni?

Tiszta és homályos társadalmi szerződések

1. BEVEZETÉS

1.1. Az érvrendszer háttere
1.2. A tanulmány felépítése

2. AZ EGYSZERŰ ELOSZTÁSI ELVEK LEÍRÁSA

2.1. Az altruizmus
2.2. A reciprocitás
2.3. A piac
2.4. A társadalmi tagsághoz kapcsolódó jogok (állampolgári jog)

3. AZ EGYELVŰ HOZZÁJUTÁSI SÉMÁK TÁRSADALMI SAJÁTOSSÁGAI

3.1. Hatalmi viszonyok
3.2. Racionalitás és társadalmi integráció
3.3. A hozzájutás köre, az ellátások színvonala és biztonsága

4. A HOMÁLYOS SZERZŐDÉSEK

4.1. A munkaerő-piaci szerződések
4.2. A nyugdíjbiztosítás

5. A HOMÁLYOS SZERZŐDÉSEK FELBOMLÁSA ÉS ISMÉTELT FELTALÁLÁSA

6. BIZONYTALAN KÖVETKEZTETÉS

IRODALOM

A nyugdíjak kiszámíthatóságát fenyegető politikai kockázatok

1. A NYUGDÍJRENDSZERT FENYEGETŐ POLITIKAI KOCKÁZATOK
2. A POLITIKAI BEAVATKOZÁSOKAT KIVÁLTÓ TIPIKUS HELYZETEK
3. A „POLITIKAI KOCKÁZATOKKAL” SZEMBENI VÉDEKEZÉS LEHETSÉGES MÓDJAI
IRODALOM

Nyugdíjak az Európai Unióban

1. AZ EU-ORSZÁGOK NYUGDÍJRENDSZEREIRŐL
2. AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜL MOZGÓ MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZERE
3. A NYUGDÍJAKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK
4. A NYUGDÍJRENDSZEREKET ÉRINTŐ HARMONIZÁCIÓS TÖREKVÉSEK
IRODALOM

ANNOTATED CONTENTS

A táblázatok listája

1. 1. táblázat . A kötelező társadalombiztosítás bevezetésének időpontja 12 nyugat-európai és 11 kelet-európai országban
2. 2. táblázat. Betegség ellen biztosítottak aránya a teljes lakosság és a keresők arányában Magyarországon* és Nyugat-Európában (százalék)
3. 3. táblázat . Az öregség és rokkantság ellen biztosítottak aránya a teljes lakosság és a keresők arányában Magyarországon és Nyugat-Európában (százalék)
4. F1. táblázat . Az állami támogatással működő* betegbiztosítók tagsága az aktív lakosság arányában, 12 nyugat-európai országban (százalék)
5. F2. táblázat . Az államilag szabályozott munkás-betegiztosítás által biztosítottak aránya a teljes lakosság és a kereső lakosság arányában Ausztriában és Magyarországon (százalék)
6. F3. táblázat . Az OTI-ban* kötelezően és önként biztosított ipari munkások száma**
7. F4. táblázat . A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerek taglétszáma a teljes lakosság és az aktívak arányában Nyugat-Európában
1. 1. táblázat . A pótolni vállalt kereset kiszámítása
2. 2. táblázat . Csökkentés nélküli előrehozásra jogosultak 2001-ben
1. 1. táblázat. A nyugdíjak és keresetek egyenlőtlenségi mértékei
2. 2. táblázat . A nyugdíjak felbontásának együtthatói
3. 3. táblázat . A nyugdíjak dekompozíciója az 1988-as év adatai alapján (ezer forint, 1997. évi összehasonlító árakon).
4. 4. táblázat . A nyugdíjak dekompozíciója az 1997-es év adatai alapján (ezer forint)
1. 1. táblázat . Az új saját jogú nyugdíjak indulóadatai 1998-ban
2. 2. táblázat . A számításoknál felhasznált statisztikai adatok*
3. 3. táblázat . Plafonos keresetek aránya (százalék)
4. 4. táblázat . Az osztónapok száma és a létszám alakulása*
5. 5. táblázat . A korrigált nettó keresetek* alakulása a foglalkoztatottak nettó keresetéhez képest (százalék)
6. 6. táblázat . A biztosításba befogadott nettó keresetek* reálértékének alakulása az 1998-ban megállapított saját jogú ellátások esetében (1988 = 100 százalék)
7. 7. táblázat . A nyugdíjak jellemzői jövedelemcsoportok szerint
8. 8. táblázat. Degressziós sávok és kulcsok 1998-ban
9. 9. táblázat . Nyugdíjátlagok az éves átlagos keresetdinamika függvényében
10. F1. táblázat. Az 1998-ban megállapított nyugdíjak néhány jellemző adata ellátástípusonként
11. F2. táblázat. 1998-ban megállapított saját jogú ellátások néhány jellemzője a nyugdíj-megállapítás alapja szerinti bontásban
12. F3. táblázat. Nettó keresetek és valorizált értékei (forint/hó)
1. 1. táblázat . A számításokban felhasznált makrogazdasági paraméterek*
2. 2. táblázat . Az 1998-ban megállapított öregségi nyugdíjak fő jellemzői a kialakított modell által meghatározott nyugdíjak szerint*
3. 3. táblázat . A részleges és a teljes valorizáció hatása a nyugdíj alapjául szolgáló degresszió előtti átlagkeresetre 1998–2010 között
4. 4. táblázat . A teljes valorizáció hatása a nyugdíjakra 1998-ban és 2005-ben (osztályköz az 1998-as degresszió előtti átlagkereset szerint)
5. 5. táblázat . A skálaváltozás hatása az 1998. évi nyugdíjakra, szolgálati idő szerint
6. 6. táblázat . A degresszió hatása 1998-ban és 2005-ben
7. 7. táblázat . A degresszió leépítése évi 8 százalékos lépésekkel
8. 8. táblázat . Minimális nyugdíjak 1998-ban szolgálati idő szerint
9. 9. táblázat . A nyugdíj változása 2005-ben a szabályváltozások együttes hatásaként (az 1998-as teljes valorizációs degresszió utáni átlagkereset és szolgálati idő szerint)
1. 1. táblázat . A háztartások bruttó pénzügyi vagyonának alakulása 1996 és 1999 között
2. 2. táblázat . A magán-nyugdíjpénztári piac koncentrációja 2000 elején
1. 1. táblázat . Hozzátartozói ellátások 1997 és 1999 decemberében
2. 2. táblázat . A kettős jogosultságok új feltételeinek hatása az özvegyi nyugdíjak összegére (szimulációs vizsgálat 3,3 százalékos reprezentatív nyugdíjas adatbázis alapján)
3. 3. táblázat . Az 57–62 éves házastársak életkilátása és a járadék várható folyósítása az 1998-as tényleges halandóság szerint (év)
4. 4. táblázat . Az 57–62 éves házastársak életkilátása és a járadék várható folyósítása az 1998-as átlagolt halandóság szerint (év)
5. 5. táblázat . Járadékok jelenértéke a járadék hátramaradotti aránya szerint (százalék)
6. F1. táblázat . Halandósági mutatók 50 éves életkortól 1998-ban ( l, p : 10^–5, e : év)
7. F2. táblázat . Várható élettartamok a házastársak életkora szerint az 1998. évi tényleges halandóság alapján (év)
8. F3. táblázat . Várható élettartamok a házastársak életkora szerint az 1998. évi kiátlagolt halandóság alapján (év)
1. 1. táblázat. A német férfi népesség egyéves halandósági valószínűségei az 1960-as népszámlálás szerint (kivonatos adatok)
2. 2. táblázat. Férfiak korspecifikus megrokkanási valószínűségei
3. 3. táblázat. Férfi rokkantak egyéves elhalálozási valószínűségei
4. 4. táblázat. Aktív férfi biztosítottak száma 1998. január 1-én
5. 5. táblázat. Technikailag szükséges járulékkulcsok* (százalék)
1. F1. táblázat. Korosztályi számlák 2000-ben (ezer forint)
1. 1. táblázat. Az egyelvű tranzakciókhoz kapcsolódó hatalmi viszonyok szimmetriája–aszimmetriája
2. 2. táblázat. Az adott elvhez kapcsolódó racionalitás és integratív szerep
3. 3. táblázat. A tényleges tranzakciókban működő hozzájutást legitimáló elvek
1. 1. táblázat. A nyugdíjkorhatár az Európai Unió országaiban
2. 2. táblázat. A munkahelyi (szakmai) nyugdíjrendszerekben résztvevők aránya a dolgozó népességhez viszonyítva a kilencvenes évek végén

		Következő
		Előszó