A vizsgálat személyenkénti kereseti adatsorokat használó részletesebb és bonyolultabb, de elvileg pontosabb változatát – annak igen nagy volumenű számítási igénye miatt – csak 1998-ra és 2005-re alkalmaztuk. A teljes valorizáció hatása több szakaszban elemezhető: elsőként kimutattuk növelő hatását a degresszió előtti átlagkeresetre, majd azt, hogy ebből mennyit „hagy meg” a degresszív beszámítás, végül azt, hogy mekkora lenne a nyugdíj. Az eredmények a nyugdíj alapjául szolgáló, degresszió előtti átlagkereset függvényében értékelhetők.

1998-ban , ha már akkor a teljes valorizáció érvényesült volna, az egyéni adatok alapján számolva, a keresetek degresszió előtt átlagosan 21,4 százalékkal lettek volna magasabbak a nyugdíj-megállapításoknál felhasznált, részleges valorizáción alapuló átlagkeresetnél. Az indexek alig változnak az átlagkereset függvényében, hiszen a teljes valorizációra való áttérés mindenki számára azonos évenkénti kulcsok alkalmazását jelenti.

Az 1998-ban ténylegesen érvényesülő degressziót alkalmazva, a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló keresetek teljes valorizálás esetén (ugyancsak átlagosan) 13,6 százalékkal haladták meg az adatbázisban szereplő értékeket. Ez azt jelenti, hogy a teljes valorizálásra való áttérés 1998-ban valójában nem 21,4 százalékkal, hanem ennél lényegesen kisebb mértékben, 13,6 százalékkal emelte volna meg a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet. A teljes valorizálás ugyanis megnöveli a degresszió előtti átlagkereseteket, ezzel mintegy magasabb degressziós sávba „tolja” azokat, így a degresszió csökkentő hatása erőteljesebben érvényesül.

Ezen átlag mögött azonban természetesen nagy a szóródás a keresetek függvényében. Míg az alacsonyabb kereseti sávokban a teljes többletvalorizáció „átkerül” a nyugdíjalapba, addig a legalsó (magas összegű) sávokban a teljes valorizáció degresszió előtti 21-22 százalékos növelő hatása a degresszív beszámítás következtében 5-10 százalékra csökken.

2005-re vonatkozóan e számítás alapján a degresszió előtti átlagkereset növekedése átlagosan 5,6 százalékot tesz ki. Az átlagok alapján számított 5,4 százaléktól ( 3. táblázat ) való eltérés annak a következménye, hogy az egyénenkénti adatok szóródnak az átlag körül. A degresszió utáni átlagkeresetet a valorizálás teljessé tétele már csak átlagosan 5,0 százalékkal növeli. Látható, hogy ez az index – az 1998. évi helyzettel ellentétben – már alig kisebb, mint a degresszió előtti, bár a különbség még mindig érzékelhető. Ennek oka, hogy – a hatályos rendelkezésekben előírt fokozatos leépítés eredményeképpen – a degresszív beszámítás „hatóereje” 2005-ben már sokkal enyhébb, mint 1998-ban. Ennek megfelelően az index keresetfüggése is sokkal mérsékeltebb, mint 1998-ban.

Az előzőekhez nagyon hasonló indexeket láthatunk, ha a teljes valorizáció hatását az 1998., illetve 2005. évi nyugdíjakban vizsgáljuk az egyedi keresetsorok alapján ( 4. táblázat ). A valorizáció javítása – a járulékplafon és a degresszió érvényesülésének függvényében – relatíve többet ad az alacsony jövedelműeknek, mivel a magasabb kereseteknél a növekmény egy részét a degresszió „visszaveszi”. Speciálisan „viselkedik” a legalacsonyabb kereseti sáv, itt ugyanis a minimumszabály érvényesülése „gyengíti” a teljes valorizáció pozitív hatását: a részleges valorizáció melletti alacsonyabb átlagkeresetből számított nyugdíjat a minimumszabály alkalmazása nagyobb mértékben emeli meg, mint a teljes valorizáció utáni magasabb átlagkeresetből számítottat. A reálisabb, teljes valorizáció mellett kevesebben – és kisebb összeggel – szorulnak a minimum védelmére .

Összefoglalva: a teljes valorizálásra való áttérés hatása lényegesen nagyobbnak tűnik, ha csak a nyugdíjalapra gyakorolt hatását vizsgáljuk, és figyelmen kívül hagyjuk az átlagkeresetek degresszív beszámítását. A degresszió fokozatos visszaszorulása az évtized közepére már megváltoztatja ezt a képet. Emellett a degresszió mérséklődésével egyre kevésbé függ a teljes valorizáció nyugdíjnövelő hatása a jövedelmek nagyságától. Ugyanakkor a teljes valorizáció hatása is egyre kisebb, ahogyan a nettó keresetindexek az idő előrehaladtával csökkennek.