KSZA

A visszahúzódás romló esélyei

A szocializmusbeli magánvállalkozás kiemelkedően fontos kockázatcsökkentő módszere volt az állami munkahely fokozatos, részleges feladása. Mivel a munkaerőpiacon tartós túlkereslet mutatkozott, azok is könnyedén elhelyezkedhettek az állami-szövetkezeti vállalatokban, akik hosszabb időt töltöttek a magánszektorban. A nyolcvanas évek második felében csökkent ugyan a munkahelyek száma és ezzel a munkaerőhiány, és – mint láttuk – egyre többen számítottak jelentős és tartós munkanélküliségre, ám a munkaerőpiacon versenyképes új vállalkozók kudarc esetén még visszamehettek az állami szektorba, vagy ottani félállásaikat újból teljes állásra válthatták. A transzformációs visszaesés időszakában az ilyenfajta kockázatcsökkentés esélyei jelentősen romlottak: „Régebben belevágott kockázat nélkül, mert ha nem jött be a vállalkozás, akkor bumm, elment dolgozni. No most itt nyilván a feltételek megváltoztak, mert ilyen nincs. Ha belevágok valamibe és tönkrementem, akkor nincs az, hogy elmegyek dolgozni, és megoldottam a problémát. Tehát tulajdonképpen most nincs háttér. Nincs visszaút, csak előre lehet menni.” (Interjúrészlet, készült 1994-ben egy rádió-, televízió- és videoszerviz tulajdonosával. A vállalkozás kezdete: 1980.)

A visszahúzódás, továbbá a fokozatos átlépés (az először másodállásban, majd főállásban végzett magánvállalkozás) esélyeit az állami vállalatoknál foglalkoztatottak számának csökkenése és ezzel összefüggésben a munkanélküliek számának gyors növekedése rontotta elsősorban. Ha visszalapozunk a 4.9. táblázathoz , láthatjuk, hogy 1992ben a foglalkoztatottaknak még 40,3, 1995-ben már csak 20,6 százaléka dolgozott kizárólagos állami tulajdonban levő vagy állami tulajdoni többségű vállalatnál.

5.6. táblázat - Aktív keresők és munkanélküliek (fő)

Év Aktív keresők Munkanélküliségi ellátásban részesülők Nyilvántartott munkanélküliek
1989 4 822 700  12 064 
1990 4 467 000  61 693  79 521 
1991 4 668 700  312 077  406 124 
1992 4 241 800  476 962  663 027 
1993 3 866 900  326 618  632 050 
1994 3 700 700  191 600  519 600 
1995 3 636 400  198 900  495 900 
1996 3 615 000  139 400  477 500 

Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv [1990], [1995].

A visszavonulás csökkenő esélyeit jelzi az is, hogy 1993ban a mellékállásban vállalkozók aránya 22,4 százalék volt ( Czakó–Kuczi–Lengyel–Vajda [1994] 31. o.). Emlékeztetőül: 1987-ben még a kisiparosok 33,8 százaléka rendelkezett munkaviszony mellett iparjogosítvánnyal ( 4.1. táblázat ).