Kovács Mihály András

Mit csinál a monetáris politika az inflációs célkövetés rendszerében?

Észrevételek Erdős Tibor Árfolyam-politika és inflációs célkövetés Magyarországon című írásához

Az elemzés a Közgazdasági Szemle októberi számában megjelent Árfolyam-politika és inflációs célkövetés Magyarországon című íráshoz kíván hozzászólni (853-875. o.). A cikk szerzője számos kritikai állítást fogalmaz meg általában a monetáris politikáról, az inflációs célt követő rendszerről és ezzel kapcsolatban a magyar monetáris politika elmúlt néhány évéről. Válaszra a cikk főbb állításaival kapcsolatos alapvető nézetkülönbségek ihlettek. Mint az intézményben dolgozó, a makrogazdasági adatokat elemző, modellező közgazdász állíthatom, hogy Erdős Tibor megállapításait a tények és a magyar gazdaságra vonatkozó empirikus elemzések nem támasztják alá. Célom tehát egyrészt az, hogy röviden, de tényszerűen bemutatassam, mit tett, és mit nem tett a monetáris politika az elmúlt hat évben. Ehhez szükség van egy szakirodalmi összefoglalóra a modern monetáris elmélet és az inflációs cél követése irodalmának tárgykörében. Nem maradhat reakció nélkül ugyanis az a tény sem, hogy az inflációs célkitűzés kritikájának kapcsán Erdős Tibor gyakorlatilag a monetáris közgazdasági főáram egészével próbál vitába szállni. Nem arról van szó, mintha az inflációs célkitűzés lenne az egyedül üdvözítő monetáris rendszer a Magyarországhoz hasonló kis, nyitott gazdaságok számára. Erdős Tibor érvelésével azért szükséges vitába szállni elméleti síkon, mert úgy tűnik, hogy a szerző a független jegybank - modern monetáris elméletből következő - fogalmának alapjait vitatja. A modern közgazdasági elmélet szerint az árstabilitás csak az inflációs várakozások merevségének megtörésével érhető el. Ez pedig független és hiteles jegybanki politikát kíván, különösen expanzív költségvetés esetén. Journal of Economic Literature (JEL) kód: M13, G24.

LIV. évf., 2007. december (1103—1120. o.), Vita

(PDF formátum, 905.94 kB)