Erdős Tibor

Árfolyam-politika és inflációs cél követése Magyarországon

Magyarországon 2001 óta inflációs célt követő rendszer van érvényben. Ez azt jelenti, hogy a monetáris politika hatására a fogyasztói árszintnek közép- és lehetőleg hosszú távon is rendszeresen stabilnak, legfeljebb csak lassan emelkedőnek kell lennie. Ez utóbbin az euróövezeten belül évi két százalékot közelítő áremelkedést kell érteni. Ha pedig a monetáris irányításnak már létező jelentős inflációval kell szembenéznie, az inflációs ráta évről évre történő számottevő csökkentésére kell törekedni. Ha az inflációt már sikerült alacsony értékre szorítani, a továbbiakban ezt tartósan ott kell tartani. Nem biztos azonban, hogy a monetáris politikának minden körülmények közt az inflációs cél követését kell választania. E politika hatása ugyanis akkor lehet kedvező, ha teljesül két fontos előfeltétel: az államháztartás egyensúlyhoz közeli állapota, valamint a nominális bérek igazodása a GDP növekedési üteméhez. Ha ezek nincsenek meg, az inflációs cél követése káros hatásokkal is jár: a nemzeti valuta túlzott reálfelértékelődése, a belső felhasználás többlete a GNP felett, a belső és külső államadósság növekedése, csökkenő irányzatú megtakarítási és beruházási ráta, kisebb növekedési potenciál. A szerző azt is vizsgálja, hogy a gazdaságpolitikát, ezen belül a monetáris politikát mi módon kell alakítani annak érdekében, hogy az inflációs cél követése jól alkalmazható és egyértelműen hatékony legyen.. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E58, E63, E64, F31, F32.

LIV. évf., 2007. október (853—875. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 211.24 kB)