Orbán Gábor — Palotai Dániel

Gazdaságpolitikai és demográfiai kihívások a magyar nyugdíjrendszerben

A tanulmány az 1997-1998-ban megreformált magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát elemzi, különös figyelmet szentelve annak a kérdésnek, hogy a tőkefedezeti pillér bevezetése javította-e a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A nyugdíjrendszer reformjának rövid bemutatása után egy átdolgozott nyugdíjmodellel végzett szimuláció eredményeit ismertetjük, amelyek a következőket mutatják. 1. A nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában, korrekciós intézkedések nélkül nem tartható fenn; a rendszerből jelenértékben a GDP közel 230 százalékának megfelelő nettó állami kötelezettségállomány adódik. 2. A nyugdíjrendszerből adódó kötelezettségállomány nagy része az 1997-1998. évi reform óta hozott politikai intézkedések sorozatának a számlájára írható, ami gazdaságpolitikai irányváltásról tanúskodik. A tendencia folytatódása a nyugdíjreform eredményeinek teljes erodálódásával fenyeget. 3. A tőkefedezeti pillér akkor segíthet a nettó implicit kötelezettségállomány csökkentésében, ha a reform kapcsán felmerülő átállási költségek finanszírozása a költségvetési hiány növelése nélkül történik. 4. A magánnyugdíjpénztárak által eddig nyújtott átlagos nettó hozamok elmaradnak a várakozásoktól, és nemzetközi összehasonlításban is alacsonynak számítanak. Amennyiben a hozamteljesítmény nem javulna, számításaink szerint a vegyes rendszer által biztosított nyugdíjak nemcsak az előzetes várakozásoktól, de a tiszta társadalombiztosítási rendszer által folyósított nyugdíjak összegétől is elmaradnának. Journal of Economics Literature (JEL) kód: G23, H55.

LIII. évf., 2006. július-augusztus (583—603. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 645.8 kB)