Kutas Gábor — Végh Richárd

A Budapest Likviditási Mérték bevezetéséről

A magyar részvények likviditásának összehasonlító elemzése a budapesti, a varsói és a londoni értéktőzsdéken

A világ tőkepiacain zajló koncentrációs folyamat során egyre jobban érezhető a tőzsdék élesedő versenye. Ez megmutatkozik a kibocsátókért, a tőzsdetagokért folytatott versenyfutásban, valamint a kereskedési rendszerek hatékonyságra és rugalmasságra törekvésében. Ezért felértékelődik azoknak a mutatóknak a fontossága, amelyek összehasonlítási alapot nyújtanak a kibocsátók és befektetők számára a tőzsdék, piacok közötti választáshoz. A szerzők kidolgoztak egy mutatószámot, a Budapest Likviditási Mértéket (BLM), amely a tőzsdén kereskedők számára a piac hatékonyságának legfontosabb paraméterét számszerűsíti: a piac likviditását - ez határozza meg a tranzakciók implicit kereskedési költségeit. Magasabb likviditású piacon alacsonyabb költséggel lehet végrehajtani a tranzakciókat. A tanulmány bemutatja a BLM felépítését, számítási módját, összehasonlítja más, a szakirodalomban ismert likviditási mutatószámokkal. A szerzők likviditási méréseiket három különböző tőzsde piacán végzik folyamatosan: a budapesti, a londoni és a varsói értéktőzsdén. Így összehasonlíthatóvá válnak az instrumentumok eredeti és másodlagos piacai, ami elsősorban nemzetközi intézményi befektetők számára segítheti a piacválasztást, és a kibocsátó cégeket is orientálja másodpiaci listázás eredményességét és hozzáadott értékét illetően. A tőzsdék közötti összehasonlítás megmutatta, hogy a kereskedés implicit költségei Budapesten jóval alacsonyabbak, mint a párhuzamos jegyzés helyszínein. A különbség mértékét számítási példák illusztrálják. Journal of Economic Literature (JEL) kód:C81, G11, G14, G24, G29.

LII. évf., 2005. július-augusztus (686—711. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 499.06 kB)