Galasi Péter
Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpiacon, 1994-2002
A tanulmányban a túl-, illetve az alulképzés keresetekre gyakorolt hatását vizsgáltuk
a magyar munkaerőpiacon az 1994 és 2002 közötti időszakban. Az iskolai végzettséget
az elvégzett osztályok számával, az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges
iskolai végzettséget a foglalkozások modális iskolai végzettségével, a túl-, illetve az
alulképzést a szükséges iskolai végzettséghez képest hiányzó, illetve többletosztályokkal
közelítettük. Azt találtuk, hogy a szükséges és a többletosztályok bérhozama
minden időpontban pozitív, továbbá a többletosztályok bérhozama két év kivételével
alacsonyabb, mint a szükséges osztályoké, végül negatív, de a szükséges osztályok
bérhozamánál abszolút értékben kisebb bérhozamot láttunk a hiányzó osztályok esetében.
Ez azt jelenti, hogy 1. adott iskolai végzettség mellett (többnyire) az éppen
szükséges iskolai végzettségű munkavállalók keresete a legmagasabb, 2. a túlképzett
munkavállalók keresete (többnyire) alacsonyabb, mint az ugyanolyan iskolai végzettségű,
de az iskolai végzettségüknek éppen megfelelő munkahelyen dolgozó munkavállalóké,
ugyanakkor magasabb, mint a hasonló munkakörökben dolgozó, a munkakör
követelményeinek éppen megfelelő, tehát náluk alacsonyabb iskolai végzettségű
munkavállalóké, 3. az alulképzett munkavállalók keresete alacsonyabb, mint a
hasonló munkakörökben dolgozó, a munkakör ellátásához éppen szükséges (magasabb)
iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalóké, de magasabb, mint az azonos
iskolai végzettségű, az iskolai végzettségüknek éppen megfelelő munkakörökben
dolgozóké. A vizsgált időszakban a túlképzett munkavállalók aránya 11 százalékról
24 százalékra nőtt.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: I20, J24, J41.
LI. évf., 2004. május (449—471. o.), Tanulmány
(PDF formátum, 472.97 kB)