Fertő Imre

A mezőgazdasági termelés szerkezetének változásai a fejlett országokban, I.

Miért a családi gazdaság a meghatározó üzemforma a fejlett országok mezőgazdaságában?

A tanulmány a mezőgazdasági üzemszervezetek problémáját vizsgálja a fejlett országok agrárgazdaságában. A mezőgazdasági szerkezetben végbement koncentráció ellenére a családi gazdaságok szerepe meghatározó maradt. Hasonlóan fontos jelenség a részmunkaidős vagy többfoglalkozású farmok stabil és jelentős aránya, illetve a nagyszámú kisméretű gazdaság fennmaradása. Ezek a tények kétségbe vonják azokat a marxista ihletésű előrejelzéseket, hogy a mezőgazdaságban az iparhoz hasonló, hierarchizált üzemszervezetű, bérmunkán alapuló üzemek lesznek a meghatározók. A tanulmányban bemutatott elméletek elsősorban a munkaerő oldaláról elemezték a különböző üzemtípusokat. A Schmitt-modell a családi gazdaságok fennmaradásának okaként egyrészt a bérmunka alkalmazásához kapcsolódó tranzakciós költségeket, illetve a bérmunka alacsonyabb képzettségét jelölte meg. Allen és Lueck modellje rámutat arra, hogy a mezőgazdasági termelés természete korlátozza a specializációból fakadó hasznokat. Másrészt hangsúlyozza a mezőgazdasági ágazatok termelési technológiájának eltéréseit, amelyek az üzemszervezet választásában is megjelennek. A tanulmány II. része az üzemnagyság kérdését tárgyalja.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12.

XLIX. évf., 2002. július-augusztus (574—596. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 279.27 kB)