Simon György

Növekedési tényezők, ár-, bér- és profitmechanizmus a modern gazdaságban

A neoklasszikus növekedés- és árelméletből kiindulva vizsgáljuk meg a fizikai és a humán tőke együttes hatását, a humán tényező centrális, determináló szerepét, a növekedési mechanizmus evolúciós jellegét, a technikai haladás és a monopolhelyzetek befolyását az árképződésre, valamint a bér- és profitmechanizmusra. Az ismertetett növekedési modell egy általánosított Cobb-Douglas-függvény, erre épül a modern ár-, bér- és profitmechanizmus sajátosságait figyelembe vevő modellrendszer. Az elvi következtetéseinket a világgazdaságban domináns szerepet játszó országok (Egyesült Államok, Japán, NSZK, Anglia, Franciaország) fejlődésének ökonometriai analízise alapján tesszük meg. A legfontosabbak ezek közül: 1. a technikai haladás a fizikai és a humán tőke kombinált, egymást hatványozó hatásától függ, s ilyen értelemben endogén jellegű; 2. a modern gazdaságban a technikai haladás és a monopolhelyzetek által befolyásolt fejlődésorientált ármechanizmus működik; 3. a termelési tényezők ára, a bruttó profit és a bruttó bér nem a tényezők saját határtermékeihez igazodik, hanem inverz elosztási rendszer alakult ki: a fizikai tőke határtermékét a nagyobbrészt a humán tényező kapja, a humán tényező határterméke viszont körülbelül felerészben a bruttó s ezen belül a nettó profit forrása.*

XLV. évf., 1998. február (174—192. o.), Műhely

(PDF formátum, 368.59 kB)