Balatoni András — Quittner Péter

A 2021-2023 közötti inflációs hullám okai és háttere

A 2020-as évtizedben átfedve követték egymást különböző inflációs hullámok. A koronavírus-járványt követő kereslet-kínálati súrlódások, az energiaválság és az orosz-ukrán háború a világ legtöbb országában éreztette hatását, de az átlagosnál nagyobb mértékben érintette az Európai Uniót és főleg annak keleti tagállamait. A régiót a gazdaság magas energiaintenzitása és az orosz energiaimporttól való nagyobb függőség tette érzékenyebbé a 2021-es és 2022-es évek költségsokkjaira. Magyarországon azonban további hat országspecifikus ok is közrejátszott abban, hogy uniós szinten a legmagasabb inflációs ráta itt alakult ki. 1. az élelmiszeripar versenyképességi hiányosságai és nagyobb költségérzékenysége, 2. az uniós szinten legnagyobb mértékben emelkedő vállalati gáz- és áramárak, 3. a legerősebb profitinfláció, 4. a fiskális keresletélénkítés, 5. a piacok torzításából fakadó negatív hatások, valamint 6. a gyengülő árfolyam és erősebb árfolyam-begyűrűzés mind hozzájárult a majdnem 26 százalékot elérő 2023 eleji infláció kialakulásához.

LXXI. évf., 2024. június (671—689. o.), DOI:10.18414/KSZ.2024.6.671, Gazdaságpolitikai elemzések

(PDF formátum, 821.37 kB)