Naszódi Anna

Hogyan szálazzuk szét a megfigyelhető változások okait?

A tanulmány egy olyan dekompozíciós képlet alkalmazását mutatja be, amellyel időbeli változásokat bonthatunk fel az azok hátterében álló tényezők ceteris paribus, valamint interakciós hatására. Ezt a dekompozíciós képletet Biewen [2014] javasolta. A jelentőségét abban látta, hogy - szemben az empirikus dekompozíciós irodalom néhány ágával - az ő megközelítése nem hagyja figyelmen kívül az interakciós tagokat. Az empirikus dekompozíciós irodalom azon ága is példa az interakciós tag gyakori kihagyására, amely aggregált szinten elemzi a párválasztási döntéseket. Ez a körülmény motiválja, hogy a tanulmány empirikus részében egy, az asszortatív házasságok irodalmában vizsgált probléma elemzésével illusztráljuk a Biewen-féle képlet alkalmazását. Az elemzést öt ország adatain végezzük el, ahol az adatok a párok iskolázottságáról szólnak. Az elemzés lehetővé teszi, hogy kvantitatív módon jellemezzünk egy közvetlenül nem megfigyelhető jelenséget, nevezetesen az iskolázottság szerinti homofíliának az egyik generációról a másikra történő megváltozását. Az interakciók figyelembevételével számolt hatások határozottan megerősítik Naszódi-Mendonça [2021] egyetlen ország - az Egyesült Államok - elemzésével kapott eredményét: a második világháborút követően volt egy olyan időszak, amikor a homofília gyengült - azaz az eltérő iskolázottságúak közötti házasságok elfogadottabbá váltak -, majd egy olyan, amelyet éppen az ellenkező irányú trend jellemzett. Ezt az eredményt azonban csak a dekompozíciós képlet gondos megválasztása mellett kapjuk robusztus formában.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C02, D63, J12, I24.

LXIX. évf., 2022. november (1407—1432. o.), DOI:10.18414/KSZ.2022.11.1407, Tanulmány

(PDF formátum, 379.12 kB)