Kertész Krisztián

A nemzetgazdasági konvergencia mozgatórugói az Európai Unióban

A tanulmány az elméleti háttér rövid összefoglalása után összehasonlítja 17 európai uniós tagállam elmúlt három évtizedes felzárkózási tendenciáját. Megfigyelhető, hogy a kevésbé fejlett országok gazdaságai gyorsabban növekedtek, és ezáltal az Európai Unión belüli fejlettségi különbségek jelentősen csökkentek. Regressziós elemzéssel kimutatható, hogy lényegesen gyorsabb volt a gazdasági növekedés üteme azokban az országokban, ahol a beruházások hosszú távú átlagos növekedési üteme nagyobb volt. Ezen belül is elsősorban a gép- és berendezés beruhá zá sok, másodsorban az üzleti ingatlanberuházások, harmadsorban pedig a szellemi tulajdonba kerülő termékekbe történő beruházások gyorsították legjobban a növekedést. A lakásberuházásoknak viszont nem volt kimutatható érdemi hatásuk. Bár nem annyira szignifikánsan, mint a beruházások, de - a regressziós elemzések alapján - a nemzetgazdaságok külgazdasági nyitottságának a mértéke is pozitívan korrelált az ország felzárkózásával. Azaz gyorsabb volt a nemzetgazdasági felzárkózás ott, ahol a külkereskedelem volumene a GDP arányában növekedett, valamint ahol - a fejlett technológiák importja miatt - megnőtt a GDP-n belül és a foglalkoztatáson belül a külföldi cégek részesedése. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F43, O11, O47.

LXIX. évf., 2022. július-augusztus (962—980. o.), DOI:10.18414/KSZ.2022.7-8.962, Műhely

(PDF formátum, 204.32 kB)