Fellner Zita — Marosi Anna — Szabó Beáta

A babaváró kölcsön hitelpiaci és reálgazdasági hatásai

Az államilag támogatott babaváró kölcsön 2019 júliusában került bevezetésre. A termék annak szabad felhasználású jellege és maximálisan igényelhető nagysága miatt jelentős hitelfelvételt generált a lakosság körében, így gyorsan a hitelpiac meghatározó termékévé vált. Tanulmányunkban az e hitelt felvevők körében az MNB által 2020 júniusában végzett online kérdőíves felmérés adataira támaszkodtunk, amelyet az összes szerződött házaspár 10 százaléka töltött ki. Azt vizsgáltuk, hogy a babaváró hitelek mekkora addicionalitást, illetve helyettesítést eredményeztek a hazai lakossági hitelpiacon. Kiegészítésképpen idősoros aggregált adatokon OLS becslést végeztünk, amely alapján a babaváróhitel-volumen 73 százaléka, míg a kérdőíves felmérés alapján az adósok 63 százaléka jelentkezett többletkereslettel a hazai lakossági hitelpiacon. Ha figyelmen kívül hagyjuk azokat, akik saját forrásból is megvalósították volna a hitelcéljukat, a babaváró kölcsönök ennél kisebb része, körülbelül fele jelent addicionális hatást - ezt tekinthetjük a program első körös reálgazdasági hatásának. Multinomiális logit modell segítségével továbbá azt találtuk, hogy a babaváró hitelek a relatíve alacsonyabb jövedelmű, alacsonyabb végzettségű, kisebb megtakarítással rendelkező hitelfelvevői szegmens esetében jelentettek érdemi segítséget a hitelcélok megvalósításához, a tehetősebb adósok körében inkább a saját forrás felhasználását vagy egy másik hitel felvételét váltották ki.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D14, E51, R20

LXVIII. évf., 2021. február (150—177. o.), DOI:10.18414/KSZ.2021.2.150, Tanulmány

(PDF formátum, 605.76 kB)