Mellár Tamás — Németh Kristóf

A kibocsátási rés becslése többváltozós állapottérmodellekben

Szuperhiszterézis és további empirikus eredmények

A reál-GDP ciklikus komponensének megbízható becslése különösen fontos a gazdaságpolitika számára. A kibocsátási rés különböző típusú modellekből kapott értékei olykor jelentősen eltérő, akár egymásnak ellentmondó képet mutatnak a konjunktúra alakulásáról. Mivel a hagyományos eljárások (HP-szűrő, termelési függvény) nem képesek megragadni a makrogazdasági egyensúly komplex, többdimenziós jellegét, ezért a kibocsátási rés becslésének több lehetséges módszerét ismertetjük, kiemelve a többváltozós megközelítéseket. Azt vizsgáljuk, hogy a többváltozós állapottér- modellek mennyiben használhatók a magyar gazdaság ciklikus pozíciójának értékelésére. Mivel az egyes modellekben eltérő módon ragadható meg a többváltozós makrogazdasági egyensúly, az eredmények bizonyos időszakokban komoly eltéréseket mutatnak. A különböző modellekből származó becslések összevetése ugyanakkor hasznos tanulságokkal szolgálhat. Eredményeink alapján három lényegi következtetésre jutunk: 1. a pozitív rés elsősorban nem a válságot közvetlenül megelőző években alakult ki, hanem 2004 és 2006 között; 2. 2016 végére a negatív kibocsátási rés bezárult; 3. a gazdaság növekedési képessége a válságot követően tartósan és jelentősen csökkent. A potenciális növekedés korábbi, évi 4 százalékos üteme a felére esett a vizsgált periódusban.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C32, C51, E66.

LXV. évf., 2018. június (557—591. o.), DOI:10.18414/KSZ.2018.6.557, Tanulmány

(PDF formátum, 705.71 kB)