Semjén András

Az adózói magatartás különféle magyarázatai

A kockázat melletti egyéni adózói döntés klasszikus modellje az adózó jogkövetés és adócsalás közötti egyéni választásaként kezeli a problémát. Szakirodalmi áttekintésünkben e modell tömör bemutatása után megvizsgáljuk, hogy az empirikus eredmények mennyiben vágnak egybe a modellben szereplő magyarázó tényezők elméleti alapon várt hatásaival. Az eredmények - elsősorban a jövedelem, de kisebb mértékig az adókulcsok nagysága tekintetében is - ellentmondásosak, in kon klu zí vek. Az ellenőrzés valószínűsége és a jogkövető adózói magatartás közötti pozitív kapcsolat ugyanakkor általában empirikusan igazolható. A büntetések nagyságának elrettentő hatása azonban a vártnál gyengébb, bár felerősödhet, ha nagy az ellenőrzés valószínűsége. Mindezek alapján kimondható, hogy szükség van más, valósághűbb modellekre. Bemutatjuk az adózói magatartás magyarázatára kidolgozott fontosabb új paradigmákat: a hozzájárulási dilemma által meghatározott adózói viselkedés, az adózói heterogenitás mint a viselkedést meghatározó tényező, valamint az implicit pszichológiai szerződés paradigmáit, illetve az e megközelítések pozitívumait szintetizálni képes csúszóslejtő-paradigmát, amely integrálja az adózói jogkövetés gazdasági és pszichológiai szempontú magyarázatát. A területen megjelent, egyre népszerűbb módszertani innováció, az ágensalapú szimuláció elterjedése azzal magyarázható, hogy ez a modellezési megközelítés jól használható az adózói viselkedést leíró új paradigmák vizsgálatához.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: H26, H71, O17, C63, C91.

LXIV. évf., 2017. február (140—184. o.), DOI:10.18414/KSZ.2017.2.140, Közgazdaságtan határok nélkül

(PDF formátum, 1404.1 kB)