Cikk

Fazekas Károly

Rosszkedvünk tana

Értelem, érzelem és közgazdaság-tudomány

Az emberi gondolkodás jellemzője, hogy narratívákban és metaforákban fogalmazza meg a világ törvényszerűségeit. A dismal science kifejezést első ízben Thomas Carlyle használta a korabeli politikai közgazdaságtan epitheton ornansaként. A tanulmány a kifejezés etimológiáját kutatva bemutatja azokat a ma is tetten érhető különbségeket, amelyek megosztanak bennünket a társadalom és a gazdaság szerveződését meghatározó erőkről vallott nézeteinkben. Az itt felidézett Carlyle-Mill-vita és az Edward Erye-William Gordon-polémia során a modern gazdasági növekedés korszakába való belépés három alapvető jellemzője találkozott térben és időben. Az első a szabadpiaci viszonyokra épülő gazdaság jogi kereteinek megteremtése. A második a sikeres gazdaság alapvető intézményi előfeltétele: a törvények mindenkire érvényes kényszerítő ereje. A harmadik a közbeszéd, a szabad kereskedésről, a szabad vállalkozás méltóságáról és sérthetetlenségéről való közvélekedés átalakulása. Az események alakulásában meghatározó szerepük volt azoknak, akik vállalták ezeknek az elveknek a következetes képviseletét mind a közgazdaság-tudományban, mind a polgárjogi mozgalmakban. Journal of Economic Literature (JEL) kód: N3, O1, Z1.

LXII. évf., 2015. szeptember (952—971. o.), DOI:10.18414/KSZ.2015.9.952, Visszatekintés

 Letöltés (PDF formátum, 771.99 kB)

Navigátor< Előző oldal<<< Vissza a nyitóoldalraOldal tetejére

| a lap bemutatása |  a kiadó |  szerkesztőség |  útmutatás a szerzőknek |  felhasználói útmutató |  tartalom |
a legfrissebb szám |  előfizetés |  kiadványok |  keresés |  linktár |  hírlevél |  vendégkönyv |  oldaltérkép | 
felhasználó regisztráció | bejelentkezés | elfelejtett jelszó | személyes adatok kezelése | kijelentkezés |      | change to english |

Copyright © 2004 Közgazdasági Szemle Alapítvány. Minden jog fenntartva.
készítette: Webműves Bt. 2002
továbbfejlesztés: e-Média Informatikai Bt. 2004