Erdős Tibor

Az adózás, a hatékonyság és a gazdasági növekedés kapcsolatának néhány elméleti problémája

Az adóztatás hatásának vizsgálata mind makroökonómiai és gazdaságpolitikai szempontból fontos feladat. Az egyes adónemek aránya országonként nagyon eltérő, és időben természetesen adott országon belül is változik. Más a jövedelmi adók, más az indirekt adók hatása. Nem mindegy, hogy az utóbbiak egységes vagy differenciált kulcsúak-e. Fontos, hogy az adóztatás növeli-e a jövedelmi polarizációt. Hogy kik a teherviselői az adóztatásnak: azok-e, akikre kivetették, vagy másokat is terhel? Minden adóügyi döntés végiggyűrűzik az egész gazdaságon; ennek megértése és felmérése elengedhetetlen. E tanulmányban a fő adónemeket elméleti vonatkozásaikban vizsgáljuk. Ezekben elsősorban az adóztatás és a holtteher-veszteség kapcsolatát elemző részek a legjelentősebbek. A szerző bizonyítja: mindenfajta adó holtteher-veszteséget okoz, még a fejadó is. A holtteher-veszteség nem csökkenthető közvetlenül, még az abszolút rugalmatlan keresletű áru adóztatásával sem. Csak az adócsökkentés vezet a holtteher-veszteség mérséklésére. A holtteher-veszteség tényleges, országos szintű alakulása az államháztartás kiadásainak változásával együtt érthető meg. A négyzetes összefüggés csak mikrogazdasági síkon értelmezhető, makrosíkon nem. A termelői és fogyasztói többletet is tartalmazó holtteher-veszteség viszonyítása a GDP-hez hiba. Nem nélkülözhető a makrogazdasági kitekintés a holtteher-veszteség elemzése során sem. Tárgyaljuk a közvetlen adók hatását, ezen belül a vállalati és a személyi jövedelemadókét. Külön figyelmet szentelünk a társadalombiztosítási járulékok alakulásának és szerepének. Értékeljük a fogyasztási és forgalmi adók szerepét, felbecsüljük a vagyonadókkal elérhető bevételek nagyságát. A vámokat itt nem elemezzük, mert az olyan összefüggések tárgyalása felé vinne, ami szétfeszítené ezen írás kereteit. Aktuális szerepük miatt kiemelten foglalkozunk a kisadókhoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel. A megvizsgálandó adók az államháztartás bevételeinek túlnyomó részét adják, ezért összhatásuk jól megragadható. Az adóztatás kedvező vagy kedvezőtlen növekedési hatásáról adunk értékelést a befejező fejezetben.

LXI. évf., 2014. június (1—76. o.), KÜLÖNSZÁM 2014. JÚNIUS

(PDF formátum, 1314.43 kB)