Balázs Péter

Közeledés vagy távolodás?

Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőző mintegy másfél évtizedben, kivált a csatlakozási kérelem 1994. évi benyújtásától a tagságig elvezető tíz évben Magyarország gyorsuló ütemben zárkózott fel az EU formális, főleg jogi és intézményi normákban megfogalmazott követelményrendszeréhez. Ezt nem csak a közelgő tagsággal járó kötelezettségek kényszerítették ki, a folyamatot az ország visszanyert önrendelkezésének felszabadult, olykor euforikus hangulata is motiválta. Ritka és széles nemzeti egység övezte a visszatérés lépéseit ahhoz a civilizációs modellhez, amelyet az ország kisebb-nagyobb távolságból egy évezred óta próbált követni. Ezzel szemben a 2004. évi belépés után, különféle belső és külső okok következtében, Magyarország távolodni kezdett attól az "európai" értékrendtől, amelyet az EU kodifikált és érvényesít. Az Unió centrumához fűződő viszonyunkban a csatlakozást követő évtized éppen ellenkező irányú fejlődést hozott, mint a belépést megelőző, ugyancsak kulcsfontosságú tízéves időszak. Ez a kontrasztos kép ellentmond az előzetes várakozásoknak, és azt mutatja, hogy a belpolitika éppenséggel megfordítva működött (és működik), mint amit a külső mozgástér adottságai (lehetőségei és korlátai) indokolnának. A szerző az EU-tagság tízéves fordulójáról visszatekintve e jelenség egyes okaira próbál rávilágítani. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F50, N44.

LXI. évf., 2014. április (350—362. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 508.97 kB)