Elek Péter — Szabó Péter András

A közszférából történő munkaerő-kiáramlás elemzése Magyarországon

A tanulmányban a KSH munkaerő-felmérésének 1998 és 2010 közötti, valamint az ONYF járulékfizetési adatbázisának 2000 és 2006 közötti mikroszintű paneladatai alapján vizsgáljuk a közszférát elhagyók számát, összetételét és későbbi munkapiaci viselkedését. Megállapítjuk, hogy a közszféra versenyszférához képest megfigyelt nagyobb stabilitása abból adódik, hogy mind a munkanélküliségbe, mind a más ágazatba és munkakörbe történő kilépés valószínűsége mintegy fele a versenyszférában megfigyeltnek. Az inaktivitásba (például nyugdíjba) áramlás intenzitása ugyanakkor nem különbözik érdemben a két szektor között. A munkahelyüket elvesztők újraelhelyezkedési esélyeit a Jenkins-féle diszkrét idejű hazárdmodellel vizsgálva azt találjuk, hogy a közszférabeli állást elvesztők (modellspecifikációtól függően) 5-25 százalékkal kisebb intenzitással - azaz átlagosan körülbelül ennyivel több idő alatt - találnak újra munkát, mint a versenyszféra állásvesztői. Magasabb képzettségi szinteken azonban ez a különbség eltűnik. A közszférából a versenyszférába váltók - az iskolázottság kiszűrése után - nem kerülnek szignifikánsan nagyobb eséllyel végzettségüknél rosszabb munkakörbe, mint versenyszférán belül váltó társaik. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C41, J45, J62, J64.

LX. évf., 2013. május (601—628. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 1353.4 kB)