Borsi Balázs — Mikita József

Centrumok és perifériák - régiók az európai kutatás-fejlesztésben

A fejlett országokban a kutatás-fejlesztés tartósan jelentős közfinanszírozású támogatást élvez. Tanulmányunkban azt a kérdést vizsgáljuk meg részletesebben, hogy az európai szintű kutatás-fejlesztési támogatást szolgáló keretprogramok, valamint a NUTS-2 régiók kutatás-fejlesztési mutatószámai között van-e kapcsolat. Az adatok alapján a keretprogramokban való részvétel regionális koncentrációja nagyobb, mint a kutatás-fejlesztési ráfordításoké, illetve a kutatói létszámé. Több európai régiócsoport képezhető, amelyek jelentősen különböznek a kutatás-fejlesztés strukturális összetétele és a keretprogramokban való részvétel szerint. A jelentős európai gazdasági és kutatási centrumot alkotó 16 "szuperrégió", valamint a déli és keleti perifériák közötti különbségek igen nagyok. A szuperrégiók és a további mintegy tucatnyi, a kutatás-fejlesztésben erős európai régió környezetében olyan térségeket találunk, ahol a keretprogramok támogatása viszonylag jelentős a regionális K+F-struktúrán belül, miközben a fejletlenebb keleti régiók e tekintetben is kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Kérdés, hogy a kohézió és a kutatás-fejlesztés-innováció összehangolására hivatott intelligens szakosodási stratégiák kidolgozása és megvalósítása segítheti-e a felzárkózási és innovációs hatások együttes elérését Európa gyengébben teljesítő térségeinek esetében.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: O39.

LX. évf., 2013. április (431—455. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 4661.14 kB)