T. Kiss Judit

A felsőoktatás mint emberitőke-beruházás költségvetési és egyéni megtérülési rátáinak alakulása Magyarországon (1999-2010)

Az oktatásfinanszírozási rendszerek részben abban térnek el egymástól, hogy az állam mekkora forrást biztosít az oktatásra, részben pedig abban, hogy azt hogyan osztja meg a különböző oktatási szintek között. Az oktatás állami támogatottsága egyrészt költségeket, másrészt jövőben realizálható bevételeket jelenthet az állam számára. Az egyén által teljesített egy-egy pótlólagos oktatási év eredményeként emelkednek a költségvetési bevételek, hiszen a magasabb iskolai végzettségűek munkából származó jövedelme és így a személyi jövedelmet terhelő adó és adó jellegű elvonások mértéke is nagyobb lesz az eggyel alacsonyabb iskolai végzettségűekhez képest. Tanulmányunk célja a felsőoktatás mint emberitőke-beruházás egyéni és költségvetési megtérülési rátáinak időbeli vizsgálata Magyarországon az 1999 és a 2010 közötti időszakban. Az oktatás megtérülése nemcsak az egyén és a társadalom, hanem az állam számára is jelentős megtérüléssel járó beruházás. Vizsgálataink alapján a legtöbb évben az állam számára jövedelmezőbb volt a felsőoktatásra költeni, mint az egyének számára. Az egy hallgatóra jutó költségvetési kiadásoknak a többi oktatási szinthez viszonyított magas aránya mellett a vizsgált időszak legtöbb évében a felsőoktatás mint emberitőke-beruházás az állam számára nagyobb hozamot jelentett, mint az egyének számára, aminek oka, hogy a diplomásokat jelentős mértékű adó és adó jellegű elvonások terhelik a középfokú végzettségűekhez képest. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D61, I21, I22, I28.

LIX. évf., 2012. november (1207—1232. o.), Műhely

(PDF formátum, 1066.87 kB)