Neményi Judit — Oblath Gábor

Az euró bevezetésének újragondolása

Írásunk célja az euró magyarországi bevezetését övező makrogazdasági kérdések ismételt átgondolása. Ennek egyik fontos indítéka, hogy a hivatalos csatlakozási céldátumot a kormány anélkül tolta 2020-nál \"nem korábbra\", hogy azt szakmai eszmecsere vagy publikus kormányzati elemzés megalapozta volna. A tanulmány áttekinti a 2000-es évek első felében megfogalmazott szakmai megfontolásokat, bemutatja a korábbi kormányok által kinyilvánított, valamint a gazdaságpolitikában feltárult törekvéseket az euróövezeti csatlakozást illetően. Annak fényében eleveníti fel az euró bevezetéséhez kapcsolódó kérdéseket, hogy a valutaunió egyes tagországai súlyos válságba kerültek, ami magát az euróövezetet is válságba sodorta; három közép-kelet-európai EU-tagország az euróövezet tagjává vált, s tapasztalataik számos tanulsággal szolgálnak; továbbá az övezet országaira vonatkozó közös szabályok is jelentősen módosultak. Az elemzés fő következtetése az, hogy a csatlakozás időzítésétől függetlenül Magyarországnak érdekében áll az euróbevezetés feltételeinek mielőbbi teljesítése. E feltételek azonban nem csupán a maastrichti kritériumokat tartalmazzák, hanem \"belső\" követelményeket is, így azt, hogy az inflációs várakozások alacsony szinten stabilizálódjanak, továbbá létrejöjjenek a bér- és termelékenységalakulás tartós összhangját biztosító intézmények, mechanizmusok. A csatlakozás feltételeinek megteremtésére vonatkozó szándékot igazoló lépések növelnék a hazai gazdaságpolitika iránti nemzetközi bizalmat, és javítanák a gazdasági felzárkózás kilátásait. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F33, F35, E58, E65.

LIX. évf., 2012. június (569—684. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 3595.14 kB)