Hajdu Gábor — Hajdu Tamás

A hasznosság és a relatív jövedelem kapcsolatának vizsgálata magyar adatok segítségével

Tanulmányunk szubjektív jólléti mutató segítségével vizsgálja a hasznosság és a relatív jövedelemi helyzet közti összefüggést magyar adatok alapján. A korábbi hasonló témájú kutatások rámutattak arra, hogy az abszolút jövedelem mellett lényeges szerepet játszik elégedettségünkben a másokhoz és a saját korábbi jövedelmünkhöz viszonyított helyzet is. A másokhoz viszonyított helyzet hatása ugyanakkor nem egyértelmű. Általános esetben a hasonló társadalmi helyzetű egyének jövedelmének emelkedése az elégedettség csökkenéséhez vezet (státushatás), ugyanakkor változékony társadalmi környezetben, amikor a jövő kevésbé kiszámítható, mások magasabb jövedelme a jövőbeli kilátásokról szolgáltathat információt, így a hatás fordított is lehet (információs hatás). Eredményeink azt mutatják, hogy Magyarországon az információs hatás a domináns, azaz a hasonló helyzetűek csoportjának magasabb jövedelme növeli az egyén elégedettségét. Az elméletnek megfelelően azok körében, akik várható jövedelmüket kevésbé látják előre (bizonytalanok, munkanélküliek), mások jövedelme erőteljesebben tölti be az információforrás szerepét, míg azok között, akik társadalmi státusukat helyezik előtérbe (férfiak, fiatalok), az átlagosnál inkább érvényesül a státushatás. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D60, I31.

LVIII. évf., 2011. január (56—73. o.), Műhely

(PDF formátum, 675.3 kB)