Bakos Péter — Benczúr Péter — Benedek Dóra

Az adóköteles jövedelem rugalmassága

Becslés és egy egykulcsos adórendszerre vonatkozó számítás a 2005. évi magyar adóváltozások alapján

Az elmúlt évek során számos közép-kelet-európai ország vezetett be egykulcsos adórendszert gazdasága élénkítésére és adóbevételei növelésére. Bár úgy tűnik, hogy egyes országoknak sikerül a kettőt egyszerre megvalósítaniuk, általában nehéz egymástól szétválasztani az adózásbeli változások által kiváltott viselkedési reakciókat és a szigorúbb adóbehajtás hatásait. Tanulmányunk ezt a hiányt kívánja pótolni a magyarországi adóköteles jövedelmek rugalmasságának becslésével. Erre a 2005. évi személyi jövedelemadózás változásai adnak lehetőséget, mert ebben az esetben az adókulcsok változása nem járt az adóbehajtás szigorodásával. Vizsgálatunkhoz az APEH kétéves (2004., illetve 2005. évi), körülbelül 215 ezer adófizetőre vonatkozó panel-adatállományát használjuk fel. Eredményeink azt mutatják, hogy az éves minimálbérnél magasabb jövedelműek (az adófizetők körülbelül 70 százaléka) esetében viszonylag kicsi, körülbelül 0,06, de erősen szignifikáns adóár-rugalmasság tapasztalható. Ez a szám mintegy 0,3-re nő, ha a jövedelemeloszlás felső 20 százalékos sávját vizsgáljuk, sőt egyes jövedelemcsoportok még ennél is magasabb (0,45) elasztikusságot mutatnak. Először megmutatjuk, hogy egy ilyen mértékű rugalmasság alapvetően módosítja a költségvetési bevételek alakulását a 2004-2005. évi adóváltozások nyomán, majd számszerűsítjük egy hipotetikus egykulcsos adórendszer bevezetésének hatásait. Számításaink azt mutatják, hogy lehetséges a költségvetési bevételek és az adóköteles jövedelmek párhuzamos növelése (az előbbi körülbelül 2 százalékkal, az utóbbi 1,4 százalékkal nő), ugyanakkor egy ilyen reform jelentősen növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket, és terhét főként a közepes jövedelmű adófizetők viselik. Journal of Economic Literature (JEL) kód: H24, H31.

LV. évf., 2008. szeptember (733—762. o.), Tanulmány

(PDF formátum, 1377.33 kB)